Ratatouille, a gyors francia partikaja

A férjemnek a héten szülinapja volt. Megbeszéltük, nem lesz semmi extra. Kis családként diszkréten ünneplünk, mert hosszú és húzós, dolgos napom lesz. Reggel azért csak összedobtam egy kis lágy tojást, hogy meglegyen a minimál szülinapi fíling, de aztán mindenki ment a maga dolgára. Este hét körül épp a legnagyobb munka és a gyereketetés közben, aztán megszólalt: vacsoravendégeink lesznek fél kilencre. Azt hittem, hirtelen leszédülök a székről. A gépet két perce raktam el, a fiam épp azon hisztizett, hogy mégse akar paradicsomot enni, a lakásban kupi, és kosz volt, a mosatlan pedig szinte kicsorgott a mosogatóból. Hazudnék, ha azt mondanám, nem szeretem az ilyen jellegű adrenalinfröccsöket, de azért másfél óra alatt elrendezni a gyereket, nagyjából elfogadhatóra összedobni a káoszt és még minimum két fogásos nevezzük vacsorának is gyártani finoman szólva is majdnem lehetetlen küldetés.

Egy gyors taktikai megbeszélés után, outsourcingoltam a feladatokat, és belevágtam a hipergyors főzésbe. Mivel bespájzoltam az akciós padlizsánból, és cukkiniből, ezért ratatouille-t készítettem. A múltkorihoz képest kicsit másképp fűszereztem, plusz hogy a férfiaknak se legyen kifogása az esti zöldségek ellen, rákarikáztam egy kis házikolbászt. A desszertet is okosban oldottam meg: előkaptam a fagyasztóból a meggyet, a spájzból a banánt, és az utolsó dugi vaníliával együtt tápiókapudingot rittyentettem belőle. (recept hamarosan) Kábé fél óra alatt végeztem mindennel, így még arra is maradt időm, hogy a kajákat lefotózzam, plusz a pulóveremet, a random paradicsomfoltokkal lecseréljem.

paleo gluténmentes tejmentes egytálétel
Minimál hús, sok zöldség - a tökéletes partikaja persze egy pohár száraz fehér borral

Ratatuille 2.0

két közepes darab padlizsán

egy közepes darab cukkini

hat-hét darab koktélparadicsom

egy kápia paprika

egy kis darab kolbász vagy baconszalonna (enélkül is finom, de ez a férfias változat)

egy fej vöröshagyma

egy gerezd fokhagyma

két evőkanál sűrített paradicsom

két kávéskanál rozmaring

egy kávéskanál borsikafű

ízlés szerint só

fél deci olvasztott kókuszzsír ( nem paleósoknak olívaolaj)

A cukkinit és padlizsánokat felkarikázzunk és egy közepes tepsibe tesszük. Gondosan elrendezgetjük, majd rádobáljuk a felkockázott hagymát. Ezután olyan úrias, slendrián módon meghintjük egy kávéskanál rozmaringgal és némi sóval az egészet. Így az alsó rétegekben a zöldségeknek lesz egy kis íze. Ezután rápakoljuk a kolbászkákat vagy a bacont, attól függően, mi van otthon. Félbevágjuk a koktélparadicsomokat, felszeleteljük a paprikát és a lyukakba tesszük. Ismét sózunk, aztán megint jöhet a rozmaring és még rászórunk egy kávéskanál borsikafüvet és a felaprított fokhagymagerezdet. Végül szépen meglocsoljuk sűrített paradicsommal és egy kis olvasztott kókuszzsírral. A zsiradék azért a tetejére kerül, hogy a zöldségek ne ázzanak el. Aztán előmelegített a ratatuille-t 180 fokon húsz-huszonöt perc alatt puhára sütjük. Egy pohár fehér száraz borral kiváló nyárváró partikaja.

Epilógus: Ezt nem lehetett kihagyni! Ráadásul a vendégek pontosan így gondolták!

Tovább

A padlizsán töltve az igazi

Néha úgy érzem, feladom. Anyaként egy-egy nehéz helyzetben vesztett bokszolóként bedobnám a törülközőt. A kisfiam, aki még csak másfél éves, a nem korszakába lépett. Nem akarja, hogy kicseréljem a pelusát, nem akarja felvenni a zoknit, nem akar délután aludni és nem akar enni. A nagymamám azt tanácsolta, adjam neki a kedvenceit. Ez eddig tök rendben is lenne, csakhogy a kedvencek listája folyamatosan változik. Egyik nap például két pofira tömi a paprikát, a másik nap meg köpködi rám. Hogy legyek így következetes!? A gyerekorvos szerint csak túlaggódom. Mert az a gyerek, amelyiknek volt mit ennie, az még nem halt éhen. Biztos igaza van, rutinos játékos. Látott már karón varjút, de anyaként nehéz megemészteni, ha az ebédjét szimpla passzióból szétkeni az etetőszéken, a haján, vagy a pulóveremen.

Viszont azt látom, hogy gáláns, értékeli az igyekezetemet. Újabban fiú létére elkezdett főzőcskéset játszani. Ül mellettem a konyha padlóján és kevergetni az üres fazekakat. A kis műanyag kanalával az egyik edényből pakolgatja át a képzeletbeli ennivalót, és ha a kezébe kerül a habverő csak annyit mond: anya. Ilyenkor a boldogság, mint valami kellemesen folyós, langyos méz, szétfolyik a lelkemen. Begyógyítja a sebeket, és örömömben neki állok főzni. Például padlizsánt, ami szerintem egy kis paradicsommal, darált hússal és jó sok hagymával töltve az igazi. Tudjátok, ez az ujjmegnyalós sztori, amikor legalább egy ebéd erejéig azt képzeljük, hogy valami szép, kellemesen mediterrán város teraszáról bámuljuk a tengert.

padlizsán egytálétel paleo gluténmentes tejmentes
Paleo, gluténmentes és tejmentes. 

Töltött padlizsán (két főre)

  • két darab közepes padlizsán
  • féli kiló darált hús ( lehet pulyka, csirke, sertés- teljesen mindegy)
  • két darab lilahagyma
  • fél szál póréhagyma
  • négy gerezd fokhagyma
  • két evőkanál eritrit vagy nyírfacukor
  • két deci sűrített paradicsom
  • egy kávéskanál szerecsendió
  • egy kávékanál koriander
  • egy kávéskanál bazsalikom
  • egy csipet só
  • egy csipet bors
  • a sütéshez kókuszzsír ( lehet olívaolaj is, ha nem ragaszkodunk a paleóhoz)

A padlizsánokat félbevágjuk, majd a belsejüket, amennyire tudjuk, kikaparjuk.  A kikapart belsőt apró kockákra vágjuk.  A kókuszzsíron vagy az olívaolajon megfuttatjuk a póréhagymát, a padlizsán belsejét és az apróra vágott lilahagymát. Ráhintjük a darált húst, amit lehetőleg időben kiolvasztottunk. Egy kicsit rotyogtatjuk a cuccot a vokban, majd belerakjuk a zúzott fokhagymát és ráöntjük a paradicsomlevet. Ezután ízesítünk: só, bors, cukor, majd a koriander, a bazsalikom, majd a szerecsendió következik. Mikor a leve nagyjából elfőtt, akkor egy kanállal visszatöltöm az egészet a padlizsánhéjba. Végül nagyjából fél óra alatt 180 fokon légkeveréses fokozatban, attól függ, mennyire sikerült kikaparni a padlizsán belsejét- készre sütjük.

Tálalhatjuk némi parmezánnal, esetleg ha paleósok, tejérzékenyek vagytok, akkor némi olívabogyóval vagy metélőhagymával. A végeredmény isteni és a férjem szerint ismétlést kíván!

Kérlek, lájkoljátok  Facebook oldalunkat, és kövessetek bennünket Instán!

Tovább

Chokito-effektus 1.0!

Avagy kampány az isteni és bűnronda kajákért!

Néha nagyon kínlódom, hogy egy első blikkre csúnyácska, ámde finom ételt minimálisan fotogénné varázsoljak. Ilyenkor szöszölök a zöld levelekkel, az arany gyertyákkal, meg a ki tudjon honnan kapott kis fém elefánttal, hogy az egész a fotón valahogy kinézzen. Ez gyakorlatilag igaz az összes tészta-és egytálételre, amelynek az a funkciója, hogy minimális idő alatt maximálisan finom ebéd kerüljön az asztalra. A dizájn meg félúton lemarad. Jó, ez nem valami sznob szakácsverseny, de érdekes, hogy a blogstatisztika is jól mutatja, hogy a szebb, látványos ételekre sokkal többen csorgatják a nyálukat, mint a kissé csúnya, de legalább olyan ízletes társaikra.

Nem tudom, mennyire emlékeztek rá, de a fíling egy kicsit hasonló, mint a Chokitónál. Hiába volt pazar a puffasztott rizsréteg alatti nyelven selymesen szétomló karamell, de csomagolásból kibontott pucér szelet kis túlzással egy darab sz*rra emlékeztetett. Nem is lehet ma már kapni. Sajnos! Ennek jegyében kampányt indítok a csúnyácska, de isteni kajákért! Elsőként itt van ez a kis gyors, egyedényes, mindentbele keleti tésztarecept, amely felmelegíti a szívet és a lelket a legszürkébb novemberi napot is. Jah, és nagyjából huszonöt perc alatt elkészül.

Minimálisan fotogén.

Gyömbéres tészta (recept két főre)

  • háromszáz gramm woktészta (teljes kiőrlésű vagy gluténmentes)
  • kétszáz gramm garnéla 
  • száz gramm shiitake gomba
  • egy szál sárgarépa
  • egy fej vöröshagyma
  • egy fél rúd póréhagyma
  • egy negyed fej kínai kel
  • egy kis üvegnyi japán gyömbér ( leve is)
  • egy kávéskanál őrölt gyömbér
  • három evőkanál szójaszósz
  • egy evőkanál méz
  • a sütéshez kókuszzsír

Egy wokban kókuszzsíron megfuttatjuk a felkockázott póréhagymát és a vöröshagymát, majd rádobjuk a hosszúra vágott sárgarépát, és az összevágott kínai kelt. Mivel ez utóbbi elég sok levet ereszt, ezért nem kell hozzá vizet tenni. Beleszórjuk a megtisztított gombát is. Az üvegben eltett japán gyömbért egy az egyben levestül, mindenestül beletesszük. Kicsit összekeverjük a masszát, belecsurgatjuk a mézet, majd meglocsoljuk a szójaszósszal. Mivel ez egy kicsit sós, ezért nem teszek külön bele sót, nehogy azt mondja már valaki, hogy szerelmes a szakácsné. De hát ez ízlés dolga! Az egészet lefedjük egy jó nagy fedővel és tíz percig rotyogtatjuk.

Mikor látjuk, hogy puhulnak a zöldségek, akkor jöhet a garnéla is. Pár perc főzés után beleöntjük a woktésztát is, amelynek nagy előnye, hogy nem kell külön előfőzni, hanem a serpenyőben a zöldségekkel együtt megpirul. Még  három perc, és már szedhetjük is a tányérra. Néhány vékony szelet paprikával valamit javíthatunk tálalásnál az összhatáson, de ez a kaja alapjaiban véve akkor is olyan, mint a Chokito a kilencvenes években: ronda és finom.

Epilógus:

Tovább

Csárdakaja a 21. századból

A csárda a magyar virtus a 21. században rekedt intézménye. Ahol a fine dining és az álolasz pizzériák korában is paprikafüzérek alatt adják a bográcsgulyást. Ahol az Erős Pista a húsleveshez alanyi jogon jár. Sokszor csak egy  apróság hiányzik: a vendég. Pontosabban a magyar vendég, mert vannak olyan helyek, amik az elmúlt évtizedekben kifejezetten arra specializálódtak, hogy echte ungarische gulaschsuppe címszóval megkopasszák a gyanútlan külföldi turistákat.

A magyarok valahogyan kikoptak ezekről a helyekről. Hogy miért is? Vagy azért, mert egyre szűkebb réteg teheti meg, hogy ilyen helyekre járjon. Akinek meg belefér, az meg elmegy egy keleti étterembe, egy nagyon magyar nevű, nagyon menő pesti vendéglőbe vagy egyszerűen csak a sarki kifőzdeszintű valamibe, ahol az aszalt szilvával töltött pulykamell mellé a felvilágosodás jegyében már narancskarika is jár.

A csárda meg üresen marad, mert itthon most nem olyan sikkes babgulyást, halászlevet vagy cigánypecsenyét rendelni. A minimum húsz oldalas megsárgult étlapon (tisztelet a kivételnek) meg csak ilyenek vannak. Nincs újragondolás, átértelmezés, nincs változtatás. Ez nem feltétlen baj, de a mai kulináris világban legalább néhány szezonális, fantasztikus ízvilágú fogásra van szükség, és persze kifogástalan kiszolgálásra, hogy a vendég többször is visszatérjen.

Ha az otthonunk nemcsak képzeletbeli csárda volna, a tárkonyos pulykaragus káposztát biztos feltenném az étlapra. Kellően klasszikus ahhoz, hogy a nagypapa sem nézne kerek szemekkel, másrészt a borecet és a fokhagymás tárkony kellemesen meglepő kontrasztja feldobja ezt az amúgy borzasztó egyszerű kaját.

"A tanyákon túl a puszta mélyén
Áll magányos, dőlt kéményü csárda;
Látogatják a szomjas betyárok,
Kecskemétre menvén a vásárra." /Petőfi Sándor/

Káposztás pulyakaragu fokhagymás tárkonnyal (recept két főre)

  • fél fej káposzta
  • fél kiló darált pulykahús
  • egy közepes fej vöröshagyma
  • öt gerezd fokhagyma
  • két deci mandulatejföl (lehet sima is, ha nem vagytok tejérzékenyek, paleósok)
  • két evőkanál borecet
  • két evőkanál nyírfacukor
  • egy evőkanál pirospaprika
  • két kávéskanál tárkony
  • egy kávéskanál őrölt borókabogyó
  • ízlés szerint só, bors
  • a sütéshez kókuszzsír

A pulykahúst összekeverjük az őrölt borókabogyóval, három fokhagymagerezd zúzalékával és persze egy kis sóval, borssal. A felkockázott a kókuszzsíron megpirítjuk. Hozzádobjuk a durvára összevágott káposztát. Felöntjük egy deci vízzel, nehogy odaégjen az alja. Beleforgatjuk a pulykahúst és fedő alatt hagyjuk tíz percig rotyogni. Ezután belenyomjuk a maradék fokhagymát. Beletesszük a piros paprikát, és a tárkonyt. Két evőkanálnyi nyírfacukrot is szórunk bele, hogy elvegye a káposzta kesernyés utóízét. Megint hagyjuk pár percig főni. Amikor látjuk, hogy a káposzta kezd összeesni (nagyjából fél óra elteltével), beleöntjük a mandulatejföld és a borecetet is. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Még tíz percig főzzük, és már tálalhatjuk is.

Őszintén megmondva nem egy szép kaja - most nem volt türelmem a gombócokkal foglalkozni – ezért esztétikai tuning elven tettem rá pár szelet paprikát. Az íze viszont kárpótolt mindenért.

Tovább

fit food challenge

blogavatar

Tündi vagyok. Egy hús-vér, elfoglalt anyuka, aki nem veti meg a finom falatokat. A blogon olyan egészséges paleo és vegán ételeket készítek, amelyek gyorsak, finomak és túllépnek a hagyományos fitnesz salátán.

Kövess bennünket a Facebookon is!

Címkefelhő

adalékanyag (3),allergia (1),alma (6),amaránt (2),anya (2),azelsosprint (1),azelső (1),babakonyha (1),balaton (1),banán (1),banánpalacsinta (1),bonbon (1),bor (1),borsó (1),brokkoli (1),brownie (1),bulikaja (1),challenger (2),chia (1),chia puding (1),chiamag (1),citrom (1),cleankaja (1),csernaszabobandi (1),csirke (4),csirkecomb (1),csokoládé (2),cukormentes (1),cékla (4),céklakrém (1),céklaleves (1),desszert (11),dieta (2),dietas (2),dietas recept (7),diéta (8),diétás (2),diétás desszert (2),diétás recept (4),diétás torta (1),diétás étel (2),dió (3),egytálétel (4),egészséges (2),egészséges desszert (1),egészséges ebéd (1),egészséges recept (4),egészséges édesség (1),egészséges életmód (1),előétel (1),enesazegeszsegugy (1),fasírt (1),fehérrépa (2),fehérrépapüré (1),fogyás (1),fogyástörténet (2),fánk (1),főzelék (4),főzelékfeltét (1),főzés nélkül (1),főétel (1),fűszer (1),garnéla (2),gasztrosztori (1),gluténmentes (81),gluténmentes desszert (1),gomba (2),gyerek (1),gyors (3),gyors desszert (2),gyors ebéd (8),gyors recept (2),gyorsebéd (6),gyömbér (4),gyümülcskenyér (1),hajdina (1),hal (3),harmadik világháború (1),hasfájás (1),hozzátáplálás (1),hús (1),kacsa (2),kalóriaszegény (9),karfiol (3),karácsony (6),keksz (1),keletikonyha (3),kenyér (2),kezdoszakacs (1),kovászos uborka (1),krém (1),krémleves (1),kuszkusz (1),káposzta (2),kókusz (2),kókuszos banán (1),köles (3),köleskeksz (1),kölestorta (1),köret (5),laktozmentes (5),laktózmentes (7),lazac (1),Lecsó (1),lecsó (1),lencse (1),leves (13),levesbetét (1),liba (1),lime (2),liszt (2),lisztmentes (1),logisztika (1),marha (1),meggy (1),menü (5),mind megettük (5),mindenmentes (5),mindmegettük (3),muffin (1),mák (1),mézeskalács (1),nagyon finom (12),nagyonfinom (4),nem hízlal (3),nyári ízek (1),nyúl (1),növényi tej (2),olcsó (1),olcsórecept (1),padlizsán (4),palacsinta (1),paleo (67),paleo desszert (1),paleocsinta (1),paprika (2),paradicsom (5),partikaja (1),paszternák (1),pazarlás (1),petrezselyem (3),pite (1),poharas (1),pohárdesszert (1),pohárkrém (2),praktika (1),pulyka (1),póréhagyma (1),pörkölt (1),quinoa (2),quinoa saláta (1),recept (1),rozmaring (1),rák (1),saláta (2),sertés (1),siker (1),spagetti (1),spenótos csirke (1),szaloncukor (1),szalonna (1),szilva (1),szoptatás (1),(1),sütemény (1),sütésnélkül (1),sütőtök (3),tej (1),tejmentes (71),tojásmentes (1),torna (1),torta (3),tudatos fogyasztás (1),tudatos vásárlás (8),tápiókagyöngy (1),tészta (1),tök (1),tökösmákos (1),túlélés (1),uborka (1),vegán (32),vegán ebéd (2),vegán étel (1),videó (1),vizsprint (1),vörös quinoa (1),who (1),zeller (1),zöldség-gyümölcs (1),zöldségkrém (3),áfonya (1),édesburgonya (1),édeskömény (1),élelmiszer (1),életmód (2),étrend (1),étteremajánló (1),újévi fogadalom (1)