Félre ne értsétek! Kifejezetten szeretem, amikor ide-oda hajlítgatják a vállamat, meg beletérdelnek a derekamba a hajlékony thai masszőrök. Azonban a thai, jobban mondva a keleti konyha még közelebb áll a szívemhez. A férjemmel a kapcsolatunk romantikusan bohém időszakában, amikor még Pesten éltünk gyerek nélkül, szívesen mulattuk az időt a thai, kínai, vagy éppen indiai vendéglőkben. Amióta leköltöztünk Fehérvárra, és megszületett a fiúnk, azóta kissé körülményes módon jutunk el ilyen helyekre. Ha nagyon megkívánom a fűszeres, szinte a nyelőcsövet végigégető kaját, akkor Peti rövidre zárja a történetet. Beugrik a belvárosba, aztán hoz a két kínai gyorsbüfé valamelyikéből egy kicsit csípős, kicsit savanyú csirkét bambusszal.

Ha ennél egy fokkal többre vágyok, akkor fogom magam, és nekilátok. Feltéve, ha nem kell hozzá semmi különleges, vidéken szinte beszerezhetetlen alapanyag. Ez a garnélaleves roppant egyszerű, húsz perces és fantasztikus ebéd. Nem olyan drága, mint amilyennek elsőre tűnik. Két adagra elegendő, gyorsfagyasztott garnéla ára nagyjából egálban van csirkével.

Nem kell a thai konyhától félni! Az egyszerű recepteket otthon is bátran be lehet vállalni!

Kókuszos-hagymás garnélaleves (recept két főre)

  • 250 gramm garnéla
  • három közepes fej újhagyma (szárastul)
  • három gerezd fokhagyma
  • három deci kókusztej
  • egy evőkanál nyírfacukor
  • két kávéskanál gyömbér
  • egy kávéskanál kardamon
  • fél citrom leve
  • egy csipet bors
  • ízlés szerint só
  • a sütéshez kókuszzsír

A kókuszzsíron megfuttatom az apróra vágott újhagymát, majd felöntöm az egészet nagyjából két deci vízzel. Egy gerezd fokhagymát belepréselek, és hagyom főni. Közben egy vokban bő kókuszzsírban megsütöm a kiolvasztott garnélákat. Mindegyik oldalt nagyjából négy percig pirítom. (Akkor jó, ha a fehér rész kezd egy kicsit áttetszővé válni.)Ezután belelöttyintem a kókusztejet, hozzáteszem a maradék fokhagymát, az összevágott hagymaszárat plusz a fél citrom levét. Egy-két perc alatt összefőzöm.

A garnélás vok tartalmát beleöntöm a hagymás levesalapba. Már csak az ízesítés van hátra! A só és a bors után gyömgyérrel meg kardamonnal a levet meglepően pikánssá teszem. Hogy kicsit közelebb hozzam a citrom fanyarságát a keleti fűszerekhez egy evőkanál nyírfacukorral lágyítok a levesen. Néhány percig még rotyogtatom, és már végeztem is. A hagymaszeleteléstől  a tálalásig kábé huszonötpercre van szükség, hogy a ebédre(vacsorára) Bangkokban érezhessük magunkat.