Gyerekkoromban sokat gondolkodtam, hogyan tojhatja a nyuszi a tojást, ha nincsen se tolla, se szárnya, és nem rak még fészket sem. Végülis belenyugodtam a dologba, elvégre vannak olyan dolgok, mint a Mikulás, a Jézuska, akiknek az ajándékozási technikáját nem érdemes gyerekként firtatni. Később, még úgyis megvilágosodik az ember. Nah, mindenesetre felnőtt fejjel sem hagyott békén ez a kissé bizarr hagyomány, ezért rágugliztam. Elvégre a neten, minden fent van. Ami meg nincsen, az meg kábé a nem létezés homálya fedi.
Szóval a legenda szerint Ösztra a tavasz és a termékenység istennője volt az ősi germán teutonok mondavilágában. Valószínűleg az ő nevéből származik a húsvét angol (Easter) illetve német (Oster) elnevezése. Gyakran ábrázolták nyúlfejjel, hiszen a nyúl köztudottan szapora állat. A pogány törzsek minden évben a tavaszi napéjegyenlőség idején meg is ünnepelték Ösztrát. Egyik évben az istennő a gyerekeknek örömet akart szerezni, ezért a kedvenc nyulát gyönyörűséges madárrá változtatta. A nyusziból lett madár pedig csodák csodájára színes tojásokat tojt, amiket végül Ösztra a gyerekeknek ajándékozott.
Ezen kívül van egy másik történet is a tojást "tojó" nyúl eredetéről. A 16. századi Németországban minden tavasszal kötelezően be kellett szolgáltatni a gyöngytyúkot a tojásaival együtt a földesuraknak. Később pedig egyes német területeken az emberek húsvétkor gyöngytyúkkal és azok tojásaival ajándékozták meg egymást. Hogyan lett a gyöngytyúkból nyúl? A gyöngytyúk németül Haselhuhn, ami rövidítve Hasel. A nyúl német neve Hase. Elég volt csak egy „l” betűt elhallani, esetleg félrefordítani, és máris a nyuszi hozta a gyöngytyúk helyett a tojást.
A nagy örömre gondoltam összedobok valamilyen húsvéti fogást. Mivel gyöngytyúkot alapból hanyagoltam, ezért maradtam a nyúlnál. Meg fél áron is adták, de ez már másik történet. Remek kis franciás étel lett belőle. Igaz, egy órát kellett főzni, de megérte rászánni azt a plusz harminc percet. A férjem a wokot konkrétan kitunkolta.
Pronvance-i nyúlpaprikás (két főre)
fél kiló nyúl apróhús
egy üveg sűrített paradicsom
egy kisebb padlizsán
egy közepes fej vöröshagyma
két deci rozé
két evőkanál nyírfacukor
tíz deka kapribogyó
egy kávékanál kakukkfű
ízlés szerint só
ízlés szerint bors
a sütéshez kókuszzsír
A nyúlhúst szépen megmossuk. A lecsüngő hártyákat pedig levágjuk. Ezután jó alaposan dedörzsöljük az összezúzott fokhagymával és egy kis sóval. Egy tálba beletesszük, majd folpackkal letakarjuk és a hűtőben legalább két órán keresztül pihentetjük. A pihenő idő lejárta után az apróra vágott vöröshagymát megfuttatjuk a kókuszzsíron. Rádobjuk az apróhúst majd a kockára vágott héj nélküli padlizsánt. Ráborítjuk a sűrített paradicsomot, majd felöntjük annyi vízzel, amennyi az egészet ellepi. Ezután meg locsoljuk némi rozéval, és fedő alatt bő fél órát rotyogtatjuk. Amikor a hús már majdnem puha, beleszórjuk a kapribogyót, a nyírfacukrot, kicsit megborsozzuk, sózzuk és egy kávéskanélnyi kakukkfűvel feltesszük az i-re a pontot. Akkor van készen, amikor a padlizsán kissé pépes, a hús pedig lágyan omlós lesz. Tálalhatjuk quinoával, barna rizzsel, vagy egyszerűen valamilyen magos kenyérrel. Attól függően, mi van kéznél…
Kérlek, kövessetek Bennünket a Facebookon és az Instán is!
