Nem olyan egyszerű feladat a tisztességes kenyér beszerzése, pláne ha olyan álmokat dédelget a naiv fogyasztó, hogy három nap múlva is szeretne egy szeletet vágni belőle. A nemzetközi helyzet csak fokozódik, ha menet közben kiderül, hogy Pistikének, Juliskának, apának vagy anyának, vagy mindenkinek glutén-vagy netalántán pluszba tejfehérje-érzékenysége is van. A fővárosban és a nagyobb városokban ez nem olyan nagy probléma, hiszen majdnem minden sarkon van egy olyan pékség, ahol árulnak legalább kétféle mentes kenyeret.

Ha valaki nem ilyen szerencsés, és mondjuk faluban lakik, akkor már nem ilyen egyszerű a helyzet. A nagybetűs VIDÉKEN a friss és finom gluténmentes pékáru csak egy álom. Jobb esetben, csak egy-két, rosszabb esetben tíz-húsz kilométert, kell utazni a legközelebbi pékségig, hogy megvegyék ezervalahányszáz forintért a korábban megrendelt lisztérzékenyeknek való előrecsomagolt kenyeret. Nah, most ez az az eset, amikor neki kell állni sütni!

Ez a kenyér igazán időtakarékos: tokkal-vonóval fél óra alatt elkészül. Nem kell hozzá kenyérsütőgép, nincs szükség dagasztásra, pihentetésre stb., meg csupa olyan dologra, amit például a profi pékek csinálnak egy csilli-villi tévéműsorban. A tésztát csak egy mezei kanállal kell kikeverni és egy hosszúkás formában már rakhatjuk is az előmelegített sütőbe. A gluténérzékenyeken kívül azok is kipróbálhatják, akik paleóznak, vagy szimplán nincsenek megelégedve a térfogatnövelős, szétesős pékárukkal.

"Hajmási Péter, Hajmási Pál; A barométer esőre áll; Ne búsulj rózsám, mert az garast sem ér; Ne búsulj lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér. " /Csárdáskirálynő/

Gyors magos kenyér  (kb. 300-400 grammos)

  • 100 gramm szezámmagliszt
  • 100 gramm tökmagliszt
  • fél deci olívaolaj
  • két darab közepes méretű tojás
  • két evőkanál nyírfacukor
  • egy evőkanál szódabikarbóna
  • egy késhegynyi őrölt köménymag
  • egy kávéskanál só
  • kb. egy deci víz (ez márkánként változhat)
  • egy marék tökmag, napraforgómag és fenyőmag keveréke (bármilyen más magkeverék is jó)

A sütőt előmelegítjük kétszáz fokra légkeveréses fokozatra. A szezámmaglisztet, összekeverjük a tökmagliszttel a szódabikarbónával. Beleütjük a két tojást. Jó alaposan elkeverjük, majd hozzáöntjük a vizet és az olívaolajat. Egy kanállal alaposan összedolgozzuk a masszát. A köménnyel, a nyírfacukorral és a sóval ízesítjük. Akkor jó a tészta állaga, ha kellően lágy, de nem folyik. A masszát beletesszük egy hosszúkás formába. (Teljesen jó az őzgerinc is.) Én most szilikonosat választottam. A tészta tetejét megszórjuk egy marék tökmaggal, szotyival és fenyőmaggal, és az egészet egy könnyed mozdulattal tegyük be a sütőbe nagyjából húsz percre. Tíz perc után vegyük le a hőmérsékletet 180 fokra, nehogy a magok a tetején megégjenek.

Kivétel előtt érdemes tenni egy tűpróbát biztos, ami fíx alapon. Pár percet hagyjuk a formában hűlni, és ha szeretjük a még langyos, házi kenyeret, máris kenhetjük rá például a padlizsánkrémet. Ha még maradna másnapra, akkor tegyük kis kosárkába és konyharuhával alaposan bugyoláljuk be, mert így nehezebben szárad ki. Két naposan sem morzsálódik, és remek pirítósnak is! Próbáljátok ki, gyorsabb, mintha elmennétek kenyérért a legközelebbi boltba! Főleg, hogy vasárnap legfeljebb csak a nonstopok vannak nyitva...