Szeretem, amikor a kicsit csípős őszi este (természetesen altatás után) egy csésze finom tea mellett filozofálgatunk a férjemmel. Régi jó szokásunk ez, még a panelból hoztuk magunkkal. Akkoriban is szívesen ücsörögtünk a konyhában. Bohémkodtunk, gondolatban megváltottuk a világot, közben a konyha, becsukva is széljárta ablakából bámultuk, ahogy a sötét, nagy cekkereket...