A reggeli az első főétkezés, amit főbenjáró bűn kihagyni! Pedig mennyivel gyorsabb lenne a reggel, ha nem kéne a gyerekeknek melegszendvicset, zabkását, tojást vagy valami teljesen mást készíteni. Aztán megvárni, míg megeszi, majd utána összepakolni a konyhát. És ezek után időben elindulni, és nem célfotóval beérni. Nekem a reggeli-mizéria minden nap alsó hangon is plusz negyvenöt perc.
De az egészségért megéri! Mert a reggeli az első főétkezés, amely során az éjszaka felhasznált tápanyagokat pótolhatjuk, ezáltal megemeljük a vércukorszintünket és felpörgetjük az anyagcserénket, serkentjük az agyműködésünket… Ha valami miatt a reggeli kimarad, akkor a vércukorszintünk akár egyik pillanatról a másikra leeshet. El kezdünk szédülni, vagy szélsőséges esetben akár össze eshetünk. Kevésbé rossz esetben csak a nassolhatnék tör ránk, és nagyobb valószínűséggel csipegetünk el egy-két tábla csokoládét, kekszet vagy bármit köztudottan egészségtelen finomságot a büféből. Ez pedig hosszú távon pláne ha nem sokat mozgunk, elhízáshoz vezethet!
A bölcsis, ovis korú gyerekek nyilván egyszerűbb, kevésbé macerás evés nélkül elindulni, mert olyan fél 9 körül úgyis hozzák nekik a reggelit, tízórait. De az iskolásoknál már ilyen nincsen. Ott az első, második szünetig várni kell. És aki nem eszik, nem biztos, hogy száz százalékosan tud figyelni az első órákon.
Én azon a véleményen vagyok, hogy a szokások alapjait kisgyerek korban érdemes lerakni. Hogy a kicsi szokjon hozzá, evés nélkül nem indulunk el reggel otthonról. (Mellesleg az uzsonnáig ez az egyetlen étkezés, ahol látom, miből, mennyit eszik.És reménykedek benne, hogy majd felnőttként ( egy minimális lázadás után) is eszébe jut: az egészséges életmód reggelivel indul.