reblog

A tészta, amivel azonnal lehet dolgozni és helikopter, amelyik segíti tepsit a sütőbe repíteni- a nagyobbik fiammal nekiálltunk mézeskalácsot sütni.

Két fontos dologra kell figyelni, hogy a figurák puhák legyenek:

• egy centinél ne nyújtsuk vékonyabbra
• hét perc alatt megsül (ha továbbsütjük akkor keksz keménységű lesz)

Hozzávalók:

• 200 gramm teljes kiőrlésű liszt
• 100 gramm darált mandula
• 100 gramm nádcukor ( lehet eritritet vagy xilitet is, de én a gyerekek miatt nem akartam)
• három evőkanál méz
• egy teáskanál szódabikarbóna
• két teáskanál mézeskalács fűszerkeverék
• 100 gramm növényi margarin ( vagy vaj, ha nem vagytok érzékenyek)
• egy tojás

Nézzétek meg a legfrissebb vlogbejegyzést, amiből kiderül, hogy tényleg pár perc alatt össze lehet állítani!

Pár napja felfedeztük a kisfiammal a fehérvári karácsonyi vásárt, ami ugyan nem olyan hatalmas és csillogó, mint a pesti Vörösmarty téri vagy a Bazilika előtti, de legalább a forralt bor és a kürtős kalács árát nem a külföldi turisták pénztárcájához szabják. Miután megcsodáltuk a karácsonyfa előtti szelfizőket, az óriás diótörőket és a villogó open feliratot, úgy gondoltam ehetnénk valamit. A kürtős kalácsot kilőttük, mert nem volt kedvünk huszadiknak beállni a sorba, meg amúgy is egészségesen étkezünk. De hát én sem vagyok kőből, aki még ilyenkor is csak a zöldségekre bír gondolni és masszívan ellent tud állni az édes karácsony illatnak!

Megörültem, amikor találtam egy gyümölcssajtost. A huncut áfonyák és a kacér aszalt szilvák szinte mosolyogtak ránk az alternatív tömbből. Muszáj volt venni! Túlontúl megkívántam. Csak egy kis szeletet kértem az olcsóbbikból, és alig bírtam megszólalni, amikor az amúgy roppantmód kedves eladó közölte: ezerötszáz forint. Hogy mennyi?! Én megértem, hogy nem olcsó a bódé bérlése, az alapanyag, a munkaerő, de ami egészséges, ennyivel drágább? Nem azt mondom, hogy adja kétszázért, és fagyoskodjon kvázi ingyen egész decemberben, de ez igazságtalanság! És ezzel a dacos lendülettel sütöttem egy mentes mézeskalácsot. A nagymamám békebeli receptjét egy kicsit átdolgoztam: kihagytam a fehér lisztet, a disznózsírt és a fehér cukrot. Hát mit ne mondjak, alig bírtam abbahagyni a kóstolgatást!

„Mentes” mézeskalács (kb. 20-30 darabhoz)

A tésztához:

• 15 dkg kókuszliszt
• 10 dkg darált mandula
• 15 dkg nyírfacukor
• 2 evőkanál langyos méz
• 2 darab közepes tojás
• egy evőkanál kókuszzsír
• egy evőkanál útifűmaghéj
• egy teáskanál szódabikarbóna
• egy kávéskanál fahéj
• egy csipet szerecsendió
• egy csipet őrölt szegfűszeg
• egy citrom reszelt héja

A bevonathoz:

• egy közepes tojás fehérjéje
• 17 dkg nyírfacukor vagy eritrit (por változat)
• négy csepp tíz százalékos ecet

A kókuszlisztet összekeverjük a darált mandulával, az útifűmaghéjjal és a szódabikarbónával. A tojásokat a nyírfacukorral jó habosra verjük. Akkor jó, amikor a teteje elkezd fehéredni és látszódnak a buborékok. Beledobjuka kókuszzsírt, majd belecsurgatjuk a langyos mézet. Beletesszük a fahéjat, a szerecsendiót, és a szegfűszeget is. Reszelünk rá egy kis citromhéjat, majd óvatosan összedolgozzuk a lisztes masszát a tojásos-mézes-fűszeressel. Az állag akkor jó, ha egy kicsit, nyúlós ragacsos. Ha picit száraznak érzitek, akkor óvatosan öntsetek hozzá kb. fél deci vizet. A masszát egy tálba rakjuk és betesszük a hűtőbe vagy jó hideg helyre minimum két órára pihenni. Lehet egy éjszakára is, attól függ hogy van időtök. A hűvös pihenő alatt a liszt és az útifűmaghéj szépen megduzzad, így tésztával könnyen lehet majd dolgozni.

Ezután a masszát szépen kinyújtjuk kb. hét-nyolc milliméter vastagságúra. Ha ragad, akkor szórjátok meg egy kis darált mandulával vagy kókuszliszttel, és máris orvosoltátok a problémát. Ekkor már előkerülhetnek a fiók mélyéről a csini-csudi angyalkás-karácsonyfás-csillagos kiszúrók a szaggatáshoz. A kis formákat sütőpapíros tepsibe pakolgatjuk és a 180 fokra előmelegített sütőben nagyjából 10-12 perc alatt aranybarnára sütöm.

A mézeskalácsnak van egy kissé szokatlan tulajdonsága: kihűlés után megkeménykedik. Ilyenkor nincsen más dolgotok, mint egy olyan helyre tenni, ahol magas páratartalom, hogy magába szívja a nedvességet és visszapuhul.

A díszítés már egy fokkal nehezebb feladat. Főleg annak, aki először vág neki! A tojásfehérjét a porcukorral habosra verjük. (Kristályos verziót is használhattok, de akkor könnyen előfordul, hogy a habzsák vagy a zacskó vége írókázás közben eldugul.) Csepegtetek hozzá pár csepp ecetet, hogy javítsak egy kicsit az állagon, majd az egészet egy vastagabb zacskóba, habzsákba töltöm. (A sima uzsis zacskó nem jó, mert könnyen kidurran.) A zacskó végén egy pici lyukat vágok és jöhetnek a minták. A full kezdők először pöttyözzenek. Ha ez a minta kiválóan megy, akkor jöhetnek a vonalalak. A szép, egyenletes vonal titka, hogy nem a mézeskalács felületén, hanem kvázi a levegőben húzva kanyarítjuk a motívumot. Akkor sem kell kétségbe esni, ha elsőre kissé csúnyácska lesz a tojásos dekor, egy csomag aszalt áfonya, mazsola, vagy valamilyen diófélét a cukros mázba nyomba sokat javíthatunk az összhatáson.

A végeredmény ízeiben, állagában teljesen olyan, mintha a nagymamánk sütötte volna, azzal a különbséggel, hogy sokkal, de sokkal kevesebb benne a kalória.