reblog

Ez a torta eredetileg csak egy könnyed csokis „szuflétorta” akart lenni. Aztán levertem az egészet a pultról. Még melegen. Gondolhatjátok! A fele a konyha padlóján végezte. Ezen a ponton bőgtem el magam. De hát innen szép nyerni. Főleg, hogy elfogyott a csoki. Boltba meg senki sem akart menni… Összeszedtem minden kreativitásom és fél óra múlva már a krémet csurgattam rá a tortára. Nem tudom, milyen felvágva. Ma debütál. Mindenesetre biztató, hogy a széttört részt a fiúk és a férjem felcsipegette a konyhakőről. Én meg a krémes lábast kotortam ki.

Hozzávalók: ( nagy tortaforma)

A tésztához:

• két tábla étcsoki
• 150 gramm növényi vaj (vagy margarin vagy sima vaj)
• 150 gramm eritrit (vagy bármilyen édesítőszer)
• négy evőkanál darált mandula
• három evőkanál kakaópor
• 6 tojás
• egy narancs héja

A krémhez:

• négy deci növényi tejszín ( lehetőleg kókusz, de lehet sima tejszín is, ha nem vagytok érzékenyek)
• három narancs leve
• két evőkanál eritrit (vagy bármilyen édesítőszer)
• egy evőkanál rumaroma
• három darab lapzselatin
• négy darab zabkeksz (opcionális) összetörve

A tojásokat szétválasztjuk. A sárgáját egy kanállal kikeverjük az édesítővel. Beleszórjuk a darált mandulát, a kakaóport és belereszeljük az narancshéjat. A fehérjéket keményre verjük a robotgép max fokozatán. Közben pedig vízgőz felett felolvasztjuk a csokit és a vajat. Kevergessük sokat, nehogy odaégjen az alja. Ha kész van, óvatosan beleforgatjuk a fehérjébe, majd utána belecsurgatjuk a tojásos masszát. Végül az egészet a kivajazott formában 180 fokra előmelegített sütőben nagyjából 30 percig sütjük. Amíg a süti hűl a pulton, addig összedobjuk a krémet.

A növényi tejszínt egy kis lábasban feltesszük főni. Beleszórjuk az édesítőt. Belefacsarjuk a narancsokat, és belelöttyintjük a rumaromát. Hagyjuk éppen hogy, hogy gyöngyözni. Majd öt perc múlva csomómentesre keverjük az előtte hideg vízben megáztatott lapzselatint. Ráöntjük a tésztára és belemorzsoljuk a zabkekszet.

Betesszük a hűtőbe három-négy órára, hogy megdermedjen. Ha vacsiig nincsen ennyi időtök, akkor tegyétek a fagyasztóba nagyjából egy órára. (Csak annyira, hogy épp ne fagyjon!)

Néhány karika aszalt narancskarikával vagy reszelt narancshéjjal tálaljuk. És jól mutat rajta a csillagánizs is!

Nagyon boldog karácsonyt kívánunk!

Azoknak akik nem akarják a 24-ét a konyhában tölteni!

Ugye nemcsak ti vagytok úgy, hogy szeretnétek 24-én a vacsorát okosban megoldani, hogy maradjon idő a fadíszítésre, a gyerekek felöltöztetésére, és a lelazulásra? Na és persze az sem árt, ha olyan menüsort állítunk össze, amelynek elfogyasztása után, nem partravetett rozmárként szuszogjuk el a Mennyből az angyalt!

Ez egy klasszikus, de mégis modern menüsor: az előétel hal, a főétel egy komolyabb hús, míg a desszert csokoládés.

Finn lazacleves (Lohikeitto)

Borzasztó egyszerű elkészíteni: nulla alaplé, csak a zöldségeket kell puhára főzni és bele kell dobni a kockára vágott lazacot. Tavaly ezt főztük szenteste a családnak, és annyira bejött nekik, hogy az utolsó kanálig elfogyott. 24-én délelőtt fadíszítésben közben is össze lehet dobni.

Hozzávalók (egy fazékhoz):

• fél kiló lazacfilé (lehetőleg bőr nélkül)

• fél kiló krumpli

• két szál sárgarépa

• két fej nagyobb vöröshagyma

• egy evőkanál szegfűbors

• két deci rizstejszín (a finnek természetesen simát használnak, de rizstejszínnel is ugyanolyan finom)

• két darab babérlevél

• egy csokor kapor (friss vagy fagyasztott)

• friss metélőhagyma a díszítéshez

• két kanál olívaolaj

• só

Az olívaolajon üvegesre pároljuk a hagymát, majd rádobjuk úriasan a felkockázott krumplit, és a felkarikázott hagymát. Picit pirítjuk, majd feleresztjük annyit vízzel, amennyi az egészet ellepi. Beleszórjuk a borsot, a babérlevelet és a sót. Majd addig főzzük (kb. 15 perc), ameddig a zöldségek majdnem megpuhulnak. Ekkor beletesszük a kockára vágott lazacot, a friss kaprot és rácsurgatjuk a tejszínt. Hagyjuk egyet rottyanni, és kábé öt perc múlva már tálalhatunk is. Igazán jól illik hozzá a frissen vágott metélőhagyma, de az igazán bátrak egy kis citromot is facsarhatnak bele.

Provance-i borjúragu vöröslencse masalával:

Fő előnye, hogy a húst már 23-án el lehet készíteni! Sőt, jobban mondva kötelező, mert másnapra még jobban összeérnek az ízek. A vöröslencsét elég 24-én valamikor délután feltenni, mert nagyjából negyed óra alatt összedobható.

Hozzávalók 4 személyre:

A raguhoz:

• egy kiló borjúcomb

• fél szál póréhagyma

• egy csokor mogyoróhagyma

• két szál sárgarépa

• 15 dkg növényi margarin (ha nem vagytok tejérzékenyek, akkor vaj)

• egy teáskanál kakukkfű (lehetőleg friss)

• egy teáskanál zsálya

• egy teáskanál levendula (opcionális)

• ízlés szerint só

• ízlés szerint bors

A díszítéshez:

• egy marék ribizli

• egy marék hagymaszár

Vöröslencse masala

• egy zacskó vöröslencse

• egy teáskanál garam masala fűszerkeverék

• két evőkanál szezámmag

Először alaposan mossátok meg a borjúhúst. Ha szükséges, akkor hártyázzátok le, majd jöhet a kockázás. Ha ezzel készen vagytok, akkor a vajon futtassátok meg a kockázott hagymákat, meg a karikára vágott sárgarépát. Hagyjátok kicsit pirulni. Dobjátok rá a borjút. Néhány perc pirítás után, öntsétek fel annyi vízzel, amennyi éppen ellepi. Szórjátok rá a kakukkfüvet, a zsályát és ha van otthon egy teáskanál levendulát. (Ha friss fűszerekkel készítitek, akkor ne aprogassátok bele, hanem csak kössétek csokorba és úgy főzzétek bele.) Végül ízlésetek szerint sózzátok, borsozzátok!

Kapjátok elő  a megfelelő nagyságú fedőt, és jöhet a jó öreg rotyogtatás vagy két órán keresztül. Közben csinálhattok bármi mást. Például vasalhattok meg ilyenek, de időnként érdemes ránézni, megkeverni, nehogy odaégjen az alja. Akkor kész, ha a hús szétomlik a szájban annyira omlós.

Tegyétek fel a vöröslencsét egy fazékban főni annyi vízzel, amennyi éppen ellepi. És alacsony hőfokon főzzétek kábé tíz-tizenöt perc alatt puhára. Végül keverjétek bele a garam masalát és a szezámmagot (Bármelyik hiperben beszerezhető, nem kell azért egy Ázsia-boltba elzarándokolni.)

Ha minden készen van, akkor laza, bisztró stílusban tegyetek egymás mellé mindent a tányérra.

Karácsonyi citromos kuglóf

Amíg 23-án fő a borjú, addig pillanatok alatt összeállíthatjuk a kuglóf tésztáját. Nem kell keleszteni, pihentetni és másnap is parádésan porhanyós. Főleg, ha egy gombóc vaníliafagyival és házi lekvárral tálaljuk.

Hozzávalók a kis kuglófformához:

• négy tojás
• tizenöt dkg cukor
• egy deci étolaj
• egy deci langyos víz
• húsz dkg tönkölyliszt
• egy zacskó sütőpor
• egy teáskanál kakaópor
• egy citrom leve
• egy citrom héja
• ötven gramm étcsokoládé
• egy marék kandírozott narancs- vagy citromhéj
• egy pici margarin a forma kikenéséhez és a csoki olvasztásához

A tojásfehérjéket félig felverjük, majd hozzáadjuk a sárgákat és tovább verjük. Utána beletesszük a cukrot és az étolajat. Az egészet alaposan összedolgozzuk. Közben a lisztet kimérjük, elkeverjük benne a sütőport, aztán a masszához öntjük. Addig keverjük, amíg éppen folyós, sűrű állagot nem kapunk. Ekkor belefacsarjuk a citrom levét és belereszeljük a héját. Beledolgozzuk, majd a kivajazott kuglófformába beleöntjük a massza háromnegyedét. A maradék tésztába teszünk egy kis kakaóport, majd kanállal a formába csurgatjuk, aztán az ujjunkkal körkörös irányban beledolgozzuk. Ettől lesz szép márványos a közepe. A süteményt az előmelegített sütőben 180 fokon harminc perc alatt aranybarnára sütjük.

A kuglófot a rácson kihűtjük. Amíg pihen, egy lábasban gőz felett csokoládét olvasztunk, teszünk bele egy kis vajat, hogy szép fényes legyen. Vigyázzunk arra, hogy ne melegítsük túl a csokoládét, mert akkor elveszíti a fényét! Végül egy kanállal végigcsurgatjuk a kuglóf oldalán. A tetejét ízlés szerint kandírozott narancs- vagy citromhéjjal dekoráljuk.

A dédi minden évben főz a falu karácsonyi műsorára egy nagy fazéknyi forralt bort, amely minden évben az utolsó cseppig elfogy, amíg az óvodások meg a környékbeli iskolások szerepelnek. A múltkor felhívtam telefonon, hogy diktálja le nekem a receptet, mert nincsen kedvem besétálni a karácsonyi vásárba.

Persze decemberben jó kimenni egyszer meg kétszer az adventi forgatagba, ahol megnézzük az ünnepi fényeket és tutira összefutunk egy rég nem látott ismerőssel. Legalább ennyire felmelegíti a lelkemet, amikor este elcsendesedik a ház, gyújtok egy gyertyát vagy felkapcsolom az égősort. Közben belekortyolok a forralt boromba. A dédire meg a papára gondolok, akiket már hetek óta nem láttam. Akik, ilyen későn, kilenc óra fele már biztosan alszanak, ha nincsen éppen focimeccs. És hálás vagyok, hogy ők vannak, hogy a fiaim ismerik őket.

Közben kijön a férjem - elaludt a nagy is- és megkínálom őt is. Koccintunk. Beszélgetünk. A telefont jó messze rakjuk. Nehogy véletlen kiposztoljuk, épp forralt bort iszunk. Ez a mi időnk, a mi csendes és boldog adventünk.

Hozzávalók:

• egy liter száraz vörösbor
• öt kanál cukor
• egy rúd fahéj
• egy teáskanál szegfűszeg
• néhány szem egész bors
• két-három  deci víz

A bort felöntjük a vízzel. Beletesszük a fűszereket, és lassú tűzön, éppen hogy gyöngyözve egy órán keresztül főzzük. A habot közben folyamatosan leszedjük róla. Langyosan, magában fogyasztjuk, de tehetünk a pohárba szárított almakarikát vagy aszalt szilvát is.

Már csak két hét és itt van a karácsony! Szóval épp ideje gondolkodni az ünnepi vacsora menüjén, sőt készíteni egy próbaverziót, hogy szenteste nagyjából minden úgy sikerüljön, ahogy elképzeltük.

A férjemmel egyik este altatás után el kezdtük tervezgetni, hogy idén 24-én mi kerüljön az asztalra. A szempontjaink a következők voltak:

• Viszonylag gyorsan és könnyen el lehessen készíteni!

• Legyen benne sok zöldség, mert nem akarunk a vacsi után rozmárokként elterülni a kanapén és szuszogva énekelni a Mennyből az angyalt!

• Legalább nyomokban illeszkedjen a magyar hagyományokhoz!

• És ne kerüljön egy fél fizetésbe!

A nagy brainstorming eredményeképp egyelőre a levesben jutottunk dűlőre. Tuti, hogy karácsonyi pontylevest fogunk főzni. Félreértés ne essék ez nem halászlé, sokkal inkább egy húsleves halból, amit akár előző nap is meg lehet főzni.

Karácsonyi pontyleves:

Hozzávalók 8 főre:

• egy kiló ponty (szeletelve vagy filézve)
• öt-hat szem krumpli
• egy nagyobb fej cékla
• fél kiló csiperke
• két fej vöröshagyma
• három gerezd fokhagyma ( lehet több is)
• 5-6 babérlevél
• ízlés szerint só, bors
• egy csokor petrezselyem
• 2 liter zöldségalaplé (lefagyasztott húsleves is jó)

A zöldségalaplevet feltesszük egy nagy lábasban kis lángon főni, majd beletesszük a cikkelyekre vágott krumplit, céklát és egészben hagyott vöröshagymát. (A céklától nem kell félni, csak színt ad a levesnek!)Pár perc múlva belerakjuk a babérlevelet, a fokhagyma gerezdeket és a szeletekre vágott csiperkét. (Én Amigo, a mi gombánkat használtam.) Ízlés szerint megsózzuk, borsozzuk. Addig rotyogtatjuk, amíg a krumpliba éppen bele lehet szúrni a villát. Ekkor belerakjuk a halakat és addig főzzük, amíg meg nem puhulnak. Ez nagyjából 6-7 perc. ( Fagyasztott halnál kicsit több) Friss petrezselyemmel tálaljuk, de ha valaki szeret kalandozni facsarhat a tányérjába egy kis citromot is.

Ponty, tőkehal, lazac, pisztráng, harcsa... - minden héten, különösen a téli időszakban igyekszünk a heti menübe valamilyen formában a halat becsempészni. Nemcsak azért, mert tele van Omega-3-mal és létfontosságú nyomelemekkel, hanem mert nagyon gyorsan elkészül (értsd: kb. 5 perc előkészítés és 5 perc sütés).

Hiába van hideg november, most pácolt pisztrángot grilleztünk, és mellé gyorsan pirítottunk egy kis kínai kelt. A legfrissebb vlog bejegyzésből pedig kiderül, hogy a kisebbik fiam végül megitta-e a borecetet?!

Hozzávalók (két személyre)

A halhoz:

• két szép pisztráng
• fél cent olívaolaj
• egy teáskanál borecet
• 4 (vagy ha szeretitek még több) gerezd fokhagyma
• ízlés szerint só
• négy karika citrom
• fél citrom leve

A körethez:

• egy fél kínai kel
• négy cent szezámolaj
• egy evőkanál kínai ötfűszer
• ízlés szerint só