Nem fogyasztunk tejet. Semmilyen formában. Lemondtunk a vajról, a kefírről, de még a sajtokról is. Nemcsak úgy puszta úri szeszélyből, hanem egészségügyi megfontolásból. A férjem ugyanis allergiás asztmás, de abból a durvább fajtából. Alapesetben gyakorlatilag tavasztól-őszig folyamatosan tüsszög, pirosra könnyezi a szemét és az orra megállás nélkül folyik. Gyógyszert egy ideig szedett, de annyira álmos lett tőle, hogy már-már a munkájában is akadályozta. Muszáj volt valamit tenni!

tudatos vásárlás tej rák allergiaÉszrevettük, hogy évekkel ezelőtt, amikor egész télen tejeskávéval indítottuk a napot, akkor a tavasszal az allergia sokkal hamarabb és hevesebben jött elő. Gondolkodtunk, gondolkodtunk, mit csináltunk másképp, mire rájöttünk a szokásoshoz képest jóval több tejet ittunk. Kicsit értetlenkedve álltunk a dolog előtt, hiszen úgy tudtuk a tej egészséges, természetes kalciumforrás, kell a csontokhoz meg hasonlók…

A férjem tett egy próbát: allergiaszezonban nem fogyasztott tejterméket. És csodák csodájára szinte teljesen tünetmentessé vált. Idén a legbrutálisabb parlagfű-koncentráció idején sem kellett elővenni a sópipát.

Miután utána olvastunk a témának, úgy döntöttünk teljesen lemondunk a tejről és társairól. Elég sok olyan tanulmány jelent meg, amely azzal foglalkozik, hogy a tej nem annyira egészséges, mint azt hittük. Egyes kutatások negatív kapcsolatba hozták a rákkal, a diabétesszel, a csontritkulással, sőt még az autizmussal, valamint a szívbetegségekkel is. De kezdjük az elején!

Mi van a tejben?

Ha a nagy átlagot nézzük, akkor majdnem 90 %-a víz, a többi úgynevezett szárazanyag. Ez utóbbi is több alkotóanyagra bontható. Egyrészt a tejzsírra, amelyet különválasztva tejszínként ismerünk, másrészt tejcukorra, vagyis laktózra, harmadrészt tejfehérjékre (kazein és társai), negyedrészt pedig vitaminokra (B-vitaminok) és ásványi anyagokra (kalcium, foszfor és szelén). Ezen kívül találhatnak benne vért és gennyet, amelyek szintjét a fejlettebb országokban, mint az Egyesült Államok vagy az Eu tagállamai szabályoznak. A tej grátiszban még némi antibiotikumot is tartalmazhat, ha például a tejüzemben tegyük fel a tőgygyulladás kezelése után nem tartják be a szükséges várakozási időt. (A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a tejben nem lehet annyi antibiotikum, amely az emberi egészségre káros.)

A tej összetételének pontos aránya tehenenként változó. Függ például az időjárástól, a takarmánytól, de a példány genetikájától is. Nagyon érdekes, hogy a boldogan, szabadon legelő tehén teje telítetlen zsírsavakban gazdagabb, mint az ipari körülmények között élő társáé. Szerintem senkinek sem kell ecsetelni, hogy a telítetlen zsírsavak miért jobbak, mint a telítettek.

A tej rákot okoz?

Oké, menjünk tovább. Kezdjük a tej és a rák kapcsolatával. Elég népszerű téma a kutatók körében. Amerikában ezzel kapcsolatban még konferenciát is szerveztek a McGill és a Harvard közreműködésével, ahol a tudósok abban megegyeztek, hogy a tejben levő egyfajta növekedési hormon és kalcium elősegíti a daganatos sejtek kialakulását és terjedését. (A hormonnal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy eredetileg az a funkciója, hogy a borjú minél gyorsabban tudjon fejlődni.) Tejfogyasztás után az alanyokban is megemelkedett ennek a hormonnak szintje (az emberben is van), de abban nem értettek egyet, hogy a változást mi okozza. A tejből közvetlenül került a véráramba vagy a tejfogyasztás hatására a szervezet maga állította elő? Még egy izgalmas adalék: a szervetlen kalciumról – ami amúgy a csontok felépítéséhez nélkülözhetetlen- viszont kiderült, hogy bizonyos esetekben elősegítheti a prosztatarák egyes fajtáinak kifejlődését.

Van még egy érdekes kutatás. A hatvanas években a Fülöp-szigeteken sok gyermek halt meg májrákban. Kezdetben a tudósok azt gondolták, hogy a betegséget az alultápláltság okozza. T. Colin Campbell professzor akkoriban az országban dolgozott, és vizsgálódni kezdett. Végül kiderült, hogy főleg a jóltáplált, és az USA-ból érkező tejporadományokból részesülő gyerekek közül kiugróan magas volt a májrákosok aránya. A professzor több évtizeden keresztül kísérletezett patkányokon. Az állatoknál májrák előtti állapotot hozott létre, majd tejfehérjét adott nekik, amelyek aránya ha a táplálék tíz százalékát elérte, akkor megkezdődött a kóros sejtek burjánzása. 

(folyt. köv.)

Kép forrása: prevention.com