Az év egyik legnagyobb konyhatündéri feladata szerintem a karácsonyi menü összeállítása. Nem olyan könnyű egy olyan ételsort összerakni, ami viszonylag könnyen összedobható, egészséges, kellően klasszikus, de mégis modern, nem kerül egy fél vagyonba és mellesleg lenyűgözi a családot. Bónusz szempont, legalábbis nálunk, hogy vacsora után lehetőleg ne változzunk át kafkai módon egy kanapén elterülő rozmártehénné, aki annyira jól lakott, hogy képtelen szuszogva elénekelni a Mennyből az angyalt.
További igényként, legalábbis nálam felmerül, hogy ne kelljen a kajával órákig vacakolni. Mert hiába isteni a töltött pulyka vagy a jó kis paprikás halászlé, de karácsonykor a fél vagy az egész napot mackónadrág-pecsétes pólóban a konyhában tölteni nem annyira izgalmas. Főleg, hogy a karácsonyfa díszítést is valamikor bele kell szuszakolni a napba, mert a kisfiúnk úgy tudja, a fenyőt és az ajándékokat a Jézuska meg az angyalok hozzák.
Idén a tavalyi évvel ellentétben három, szerintem egymáshoz tökéletesen illő fogást terveztem: levest, valami hús+zöldséget, és egy habkönnyű desszertet. Íme:
- mazsolás gesztenyekrémleves
- sült libamell édes gomba mártással és káposztakrémmel
- gyömbéres almás-céklás pohárkrém
Mindegyiket készítettem már korábban, mert ugyan szeretek kísérletezgetni, de karácsonykor a tutira megyek. Összességében a teljes menü lefőzése négy főre körülbelül két órát vesz igénybe. A levest és a desszertet érdemes előző nap elkészíteni, hogy szentestére még jobban összeérjenek az ízek. Így értékes tíz perceket spórolhatunk meg. No, akkor jöjjenek a receptek:
Mazsolás gesztenyekrémleves (két személyre)
- harminc deka egész gesztenye
- egy deci kesukefír ( lehet sima kefír is, ha nem vagytok tejérzékenyek, vegánok, paleósok stb.)
- egy evőkanál nyírfacukor
- egy csipet só
- a tálaláshoz egy marék mazsola
A gesztenyéket tegyük egy tál hideg vízbe. Amelyik fent marad a tetején, az kukacos, és dobjuk ki. A maradékot jól mossuk meg, és kereszteket vágjuk a tetejébe. Ez egy kicsit munkaigényes, de harminc dekánál nagyjából öt perces munkafolyamat. Egy fazékba dobjuk bele őket, és annyi vizet tegyünk hozzá, amennyi éppen ellepi őket. Szórjunk a vízbe egy csipet sót. A fedő alatt körülbelül negyed óra alatt a gesztenyét puhára főzzük. Utána egyenként lerántjuk róla a héjat. Ez a sütött gesztenyéhez képest sokkal, de sokkal egyszerűbb feladat, mert a héja szinte magától leomlik a gyümölcshúsról. A pucolt gesztenyéket ezután beletesszük a turmixba, felöntjük a főzőlével. Nyakon öntjük a kefírrel, beleszórjuk a nyírfacukrot, és három perc alatt finomra turmixoljuk.
Kakukkfüves libamell édes gomba mártással és káposztakrémmel (két személyre)
A húshoz:
- két fél libamell
- négy-öt szál friss kakukkfű (vagy egy kávéskanál az őrölt változatból)
- egy csipet só
- egy csipet bors
A mártáshoz:
- kétszáz gramm gomba
- fél fej lila hagyma
- egy deci rizstejszín (aki nem tejérzékeny, használhat sima főzőtejszínt is)
- egy marék petrezselyem zöldje
- egy kávéskanál nyírfacukor (más néven xilit)
- egy késhegynyi szerecsendió
- egy csipet só
- a sütéshez kókuszzsír
A körethez:
- fél kiló vörös káposzta
- egy nagyobb fej lila hagyma
- egy deci rizstejszín (aki nem vegán, tejérzékeny, az használhat sima főzőtejszínt is)
- egy evőkanál nyírfacukor
- egy csipet bors
- ízlés szerint só
- a sütéshez kókuszzsír
A körettel kezdünk, mert annak kell a legtöbb idő. A káposztát apróra vágjuk. A felkarikázott lila hagymát egy kis kókuszzsíron megpirítjuk, rádobjuk az összevágott káposztát. Ezután az egészet felöntjük egy deci vízzel. Nem baj, ha nem lepi el, mert a káposzta úgyis ereszt egy kis levet. A fazekat lefedjük, hogy gyorsabban párolódjon. Nagyjából húsz perc múlva beleszórunk egy kis sót, borsot. Beleteszünk egy evőkanál nyírfacukrot, hogy ne legyen az egész annyira „tömény.” Nagyjából fél óra alatt a káposzta szépen megpuhul.
Amíg a köret készül, jöhet a liba! A szeleteket jó alaposan megmossuk. Eltávolítjuk a véletlenül rajta maradt tolldarabkákat. Sózzuk, borsozzuk és megszórjuk őket egy kávéskanálnyi kakukkfűvel. Egy éles késsel először vízszintes, majd függőleges vonalakat vágunk a mellen lévő hájba, hogy a zsírja ki tudjon sülni. A serpenyőt szárazon előmelegítjük, majd a hájas oldallal lefelé elkezdjük pirítani a libamellet. Fél deci vizet lehet alá tenni, nehogy megégjen az elején a hús alja. Nagyjából két-három perc alatt mindegyik oldal szép pirosas-lilás kérget kap, és már tehetjük is őket a száznyolcvan fokra légkeveréses fokozatban előmelegített sütőbe. Múlt heti lapszámunk kacsájához hasonlóan ebben az esetben is célszerű a tepsi helyett a rácsot használni, mert a hús sokkal könnyebben megpuhul. Innentől kezdve a libamell nagyjából húsz perc alatt szép rozéra sül. Aki teljesen szeretné átsütni, az még hagyja plusz tíz percre a sütőben.
A mártást hagyjuk a legvégére, mert ez csak néhány perces mutatvány. Egy kis kókuszzsíron megfuttatjuk az apróra vágott lila hagymát. Belecsurgatunk fél deci vizet, majd rádobjuk a megtisztított gombafejeket is. Ha nagyobb gombával dolgozunk, érdemes a fejeket vékonyra szeletelni, hogy hamarabb elkészüljön. Hagyjuk néhány percig rotyogni, majd öntsük rá a tejszínt. Beletesszük a petrezselyem zöldjét, a sót, a borsot. Egy kicsi nyírfacukorral és a szerecsendióval lágyítunk a földes ízeken, és már le is vehetjük a tűzről.
Ennél a pontnál van az, amikor újra elővesszük a köretet. A megpuhult vörös káposztát turmixgépbe tesszük. Beleöntjük a tejszínt. A massza tetejére rakunk két-három kanállal a főzőléből. Fontos, hogy a folyadék a turmixban a káposzta felénél ne legyen több, mert akkor az egész szét fog folyni! Egy perc turmixolás után már tálalhatjuk is.
A libát célszerű vékony szeletekre vágni, így láthatjuk, hogy a belseje szép rózsaszínes, szaftos maradt. Mellé tehetünk egy kanállal a mártásból, és villával húzhatunk néhány káposztacsíkot. Aki az egyszerűbb megoldások híve, az maradhat a halmoknál. Egy-két rövidebb szál kakukkfűvel feldobhatjuk a látványt.
Gyömbéres almás-céklás pohárkrém (két személyre)
- három darab közepes alma
- egy darab közepes cékla
- egy kávéskanál gyömbér
- két darab tojásfehérje
- három evőkanál nyírfacukor
- egy fél lime leve
- egy lime reszelt héja
- a sütéshez kókuszzsír
A céklát és az almákat megpucolom és lereszelem. (Megéri a reszeléssel bíbelődni, mert a gyümölcsök így sokkal gyorsabban megpárolódnak.) Belefacsarom a fél lime-ot, és reszelek hozzá a héjából. Az egészet jól összekeverem, majd a kókuszzsíron megpárolom egy kávéskanál gyömbérrel és két evőkanál nyírfacukorral. Nem kell hozzá vizet önteni, mert a cékla pont annyi levet ereszt, amennyi éppen elég a főzéshez. Nagyjából öt-hat percig rotyogtatom a masszát, aztán hagyom egy kicsit hűlni.
Külön választom a fehérjéket, majd egy evőkanál nyírfacukorral habosra verem. A robotgépet max fokozatra kapcsolom, hogy nagyjából három perc alatt szép, kemény legyen a hab. A nagymamám szokott a tojáshabhoz tenni egy kanál citromlevet, így én is tettem. Elvileg így jobban tartja a formáját.
A kihűlt almás-céklát pár percig turmixolom, és már kész is vagyok. A poharak aljába teszek a turmixolt gyümölcsökből, majd jöhet rá a hab, megint egy réteg krém és megint hab. A fehér-pink csíkok száma csak a türelmetektől, időtöktől függ. A végső dekorálást most nem vittem túlzásba: a tetejére egy kiskanálnyi pépet tettem, megszórtam magokkal és rábiggyesztettem egy limekarikát. A poharast érdemes hűtőben legalább félórát pihentetni, mert akkor sokkal intenzívebben lehet érezni az ízeket.
Epilógus:
Muzsika ajánlat főzéshez. Tudom, gyerekdal, de csodálatos!
Ha tetszett a poszt, kövess bennünket a Facebookon és az Instagramon is!
