reblog

Nálunk a fiúk jobban szeretik a sósat, mint az édeset. Én meg pont fordítva vagyok. Szinte remegek a krémekért, mézeskalácsért, tortákért. De mi van akkor, ha csak én akarok ilyet enni? Összedobok egy mugcake-et, amiben az a legjobb, hogy csak egy bögre és egy mikró kell hozzá.

Tudom, bizarr mikróban sütni. Én is szeretem a sütőmet, sőt bizalmas viszonyban vagyunk, ezért kétkedve próbáltam ki a mikrót, mint alternatív lehetőséget. Viszont minden előítélem szertefoszlott, mikor belekóstoltam ebbe a bögresütibe.

Fahéjas-szilvás mugcake

Hozzávalók egy adaghoz:

• három púpos evőkanál teljes kiőrlésű liszt
• egy teáskanál eritit vagy xilit vagy bármi, ami édesít
• egy kávéskanál sütőpor
• egy kávés kanál kakaópor
• egy evőkanál olívaolaj ( kókuszzsír vagy langyos vaj esetleg növényi margarin is jó)
• egy kisebb tojás
• egy fél érett banán
• három szem szilva
• egy teáskanál fahéj

Kiválasztunk egy öblös, ám jó nagy bögrét, majd beletesszük a száraz hozzávalókat: magyarán a lisztet, a xilitet, a sütőport. Alaposan összekeverjük, majd beleütjük a tojást. Hozzácsurgatjuk az olívaolajat és eldolgozzuk benne a nagyjából kidobásra ítélt, megbarnult banánt. Mindent egy kanállal, villával esetleg valami gyerekméretű habverővel összekeverünk a bögrében. Akkor jó, ha éppen folyós a tészta állaga. Végül belenyomkodunk néhány fahéjban megforgatott szilvát. És mindezt egy gyors mozdulattal betesszük a mikróba négy-öt percre. Ha csilingel a mikró, már lehet is kivenni.  Néhány szem szőlővel, mentával kidekoráljuk és kész. Langyosan a legfinomabb.

-Anya, süssél nekem almáspitét!Kérlek! - duruzsolta a nagyobbik fiam a fülembe. És hogy biztosan levegyen a lábamról, a vöröses fejét belfúrta az ölembe és átkulcsolta a nyakamat.

-Anya, süssél nekem almáspitét! - ismételte búgó hangon.

Őszintén megmondom, munka után kellemesebb dolgot is el tudtam volna képzelni, mint a pitesütés az éppen visszahűlt lakásban, de a gyerek nem adta fel!

-Anya, süssél nekem almáspitét!

Olyan szépen kérte, hogy nem bírtam ellenállni. De a pitetésztához akkor sem fűlt a fogam. Na jó, a kilónyi alma reszeléséhez sem.

- Almás lepényke jó lesz? Rakok bele fahéjat is!

A fiam felkapta a fejét, megvakarta a fülét, majd rávágta:

-Jó!

Adott egy ötöst, majd izomból el kezdett ugrálni a kanapén: 

Hurrá! Hurrá!

Kiszaladtam pár almáért a kertbe, mert szépek, frissek, mosolygósak (és kukacosak) termettek idén is fán. (Nem baj, legalább tele van rigóval, meg lepkével az udvar!)

A kisebbik egy szusszal rohant utánam, hogy:

Anyaaaaaa, Nyaaanyaaaa.

Közben meglátta a kismotorját, és már húzott is el vele. Szaladtam utána almával a kezemben, mert hova ment?! Na! A tiltott zónába, ahol a megmaradt építési anyagokat, farönköket és egyéb sittet tároljuk.

Közben a nagy az ajtóból kérdezte: mikor lesz kész?

- Mindjárt kisfiam!-szóltam hátra. A kicsit leszedtem a motorról és beletettem a homokozóba.

-Süss anyának finomságot!

Amikor belemélyedt a szitálásba, lapátolásba és a tapicskolásba, a kerti csapnál megmostam a gyümölcsöket. Felosontam a teraszra, és a nagyobbikkal kihozattam az asztalra kitett hozzávalókat, meg a reszelőt.

A kicsi közben elkészült a homoksütivel, és lelkesen hozta utánam.

-Jajj, de finom! Hmmm! Én is sütök neked! Látod?

Nah, így sütöttem almáslepénykét. Még a robotgépet sem kellett elővennem, sőt a kilónyi alma lereszelésétől meg a tésztagyúrástól is eltekintettem. Fél óra múlva a gyerekek, már nem homoksütit, hanem lepénykét eszegettek.

Fahéjas almás lepényke

Hozzávalók kilenc darabhoz

• hat csapott evőkanál tönkölybúzaliszt (zabliszt is jó)
• két darab közepes alma
• két tojás
• egy evőkanál fahéj
• egy teáskanál szerecsendió
• egy evőkanál eritrit ( vagy valamilyen édesítő, esetleg egy érett banán)
• egy teáskanál sütőpor

Az almákat lereszeljük, majd megszórjuk az eritrittel, a fahéjjal és a szerecsendióval. Beledobjuk a sütőport és alaposan összekeverjük. Jöhetnek a tojások is, aztán kanalanként hozzáadjuk a lisztet. Alaposan összedolgozzuk a masszát. Akkor lesz jó, ha sűrű, de még éppen folyik. Ha kicsit hígabb, nyugodtan tegyünk hozzá még lisztet.  Végül egy evőkanál kisebb halmokat pakolunk egy gáztepsibe. És előmelegített sütőben először 180 fokon légkeveréses fokozatban 10 percig sütjük, majd még tízet százötvenen. Akkor sül meg, ha a széle szép barna lesz.

Magában is lehet enni, de tök jó torony készíthető belőle, főleg ha a réteg közé vékony almaszeleteket és mentalevelet is teszünk!

Jó, inkább ratatouille-pizza, vagy francia lecsó pizza. Az elmúlt években a rataouille-nek sokféle változatát készítettem attól függően milyen maradék zöldség volt itthon.

Hogy miért is szeretem ennyire a francia lecsót, főleg nyáron?

• A zöldségek hámozásával nem kell bajlódni, mert mindent csak karikázunk. Utána meg a sütő elvégzi a dolgát

• Könnyed kaja, még akkor is ha szalonnakockákat teszel bele, és nem azt érzed, hogy most el kell dőlnöd a legközelebbi kanapén

• Gyakorlatilag nincsen benne szén-hidrát, így sokféle diétába, étrendbe beilleszthető.

A mostani változat a paradicsomszósz meg a friss bazsalikom miatt inkább a pizzára hajaz. A tetejére dobtam egy kis kukoricát is, mert a gyerekek szeretik, de sajttal is remek, már ha valaki nem kazein-vagy laktózérzékeny. Pici szalonnával, sonkával is meg lehet turbózni. Az extra feltéteknek csak a fantázia szab határt.

Kukoricás zöldségpizza:

Hozzávalók négy személyre

• egy közepes padlizsán
• egy közepes cukkini
• egy szál póréhagyma
• három szem paradicsom
• négy evőkanál kukorica
• másfél deci paradicsomszósz
• egy evőkanál majoranna
• egy evőkanál oregánó
• egy kisebb csokor bazsalikom
• ízlés szerint olívaolaj
• ízlés szerint só

Kapcsoljátok be a sütőt 180 fokra és légkeveréses fokozatra. Utána vágjátok karikára a padlizsánt, a cukkinit, a póréhagymát. A tepsibe tegyetek sütőpapírt, majd óvatosan pakoljátok rá a padlizsánkarikákat. Ezután jöhet egy fél evőkanálnyi oregánó, majoranna, egy pici só, no meg egy leheletnyi olívaolaj. Nyugi, nem lehet túlfűszerezni!

Most következik a cukkiniréteg! Erre is rakjatok majorannát, oregánót és sót! Szórjátok rá ízlés szerint a pórét. Tegyétek rá a paradicsomot, a kukoricát, csurgassátok rá paradicsomszószt, végül az olívaolajat.

A sütőben 180 fokon süssétek tíz percig, majd még tízet 150-en. Ha kisült, akkor szórjátok meg friss összevágott bazsalikommal. Köretként igazán különleges, de önmagában is fantasztikus vacsora.

Dübörög a cukkiniszezon! Persze, örülünk Vincent, hogyne örülnénk a friss, olcsó és magyar idényzöldségnek! Így ettünk már cukkinit levesként, grillezve, sütve, töltve, chipszként, no meg tésztaszószba komponálva… A család egyre kevésbé lelkesedik, de én nem adom fel egykönnyen. A végére hagytam a bundázást, mert a gyerekek gyakorlatilag bármit megesznek, ami kívülről a rántott húsra emlékezteti őket.

A cukkinihez egyszerű, ámde pokolian ropogós tempurabundát készítettem zablisztből, jeges vízből és tojásból. A férjemnek, mivel szereti tunkolni a sült zöldségeket, összedobtam egy kis fokhagymás mogyorókrémes mártogatóst is. Nagy sikere volt. Nekem csak két szeletet hagytak majdnemhogy mutatóban. Nem baj, legközelebb többet csinálok!

Cukkinitempura

Hozzávalók négy személyre:

• egy nagyobb cukkini
• két deci zabliszt
• egy teáskanál tönkölyliszt
• két deci jeges víz ( ettől lesz extra roppanós a bunda)
• egy tojás
• ízlés szerint só
• bő kókuszzsír

A mártogatóshoz:

• fél deci zabtejszín
• egy nagy teáskanál mogyorókrém ( én édesítőszereset használtam)
• egy gerezd fokhagyma
• ízlés szerint szójaszósz

A jégkockatartóba tegyetek vizet, majd egy bő fél órára tegyétek be a fagyasztóba. A cukkinit is rakjátok be ezzel a lendülettel a hűtőbe, mert a hideg zöldséget sokkal könnyebb panírozni. Aztán forrósítsátok fel a kókuszzsírt, és ha már elég meleg, akkor nekiállhattok a bundázásnak. A legegyszerűbb bal oldalra tenni a deszkát, a lisztező tálat, a bundázó tálat és jobbra a serpenyőt, így minden kézre áll, és nem csöpögtetitek össze a konyhapultot.

Először a bundához keverjétek össze a liszteket, a tojást és a hideg vizet! Akkor jó, ha ragacsos, és épp hogy folyik. Ha kicsit laza a keverék, nyugodtan tegyetek még bele lisztet. Ezután a felkarikázott cukkinit sózzátok meg, forgassátok meg a lisztben, majd a zabos keverékben és rögtön tegyétek bele a forró olajba! Mindkét oldalát süssétek nagyjából négy percig! Ha nem vagytok biztosak a dolgotokban, nyugodtan bökjétek bele a villát! Ha a külseje kemény, a belseje pedig puha, akkor van kész.

Amíg a cukkinik sülnek, addig keverjétek ki a mártogatóst! Semmi extra! Csak egy csészében dolgozzátok csomómentesre a zabtejszínt a mogyorókrémmel és a zúzott fokhagymával. Pici szójaszósszal is megküldhetitek. És kész!

Tudjuk, milyen rossz, amikor vége van a nyaralásnak. Pláne, ha tombol a kánikula. De csüggedj, egy estére még egy falatnyi erkélyre vagy egy tekintélyesebb teraszra is meg lehet idézni a tengert. Csak egy grillre van szükséged, és máris indulhat a halsütés!

Amíg nem voltak gyerekeink a férjemmel, minden évben lementünk Horvátba nyaralni, ahol aztán azzal töltöttük az estéinket, hogy felfedeztük a helyi ízeket. A hagyományos éttermek helyett a kikötő melletti halsütőket választottuk, mert ott frissebb volt a hal, a tintahal meg a kagyló. Ott sütötték előttünk a grillen. A sós, faszenes illatot még mindig érzem, pedig nem mostanában jártunk arrafele...

Egyik nap családilag bevásároltunk a hozzánk legközelebbi diszkontban. Én épp a gyerekekkel küzdöttem, hogy melyikük üljön a bevásárlókocsiban, mikor a férjem oldalba bökött:

-Odanézz!- és rámutatott a hűtőpultra.

Mintha csak Horvátban lettünk volna. Csodás orata (aranydurbincs), fenséges branzino (tengeri sügér). Vettünk is egy adagot! (Kár, hogy csak egyet!)

Aztán az egyik dögmeleg nap felállítottuk a teraszon a mobil nyári konyhát. Magyarán kiraktuk a kontakt grillt, és csaptunk egy félig horvát, és a férjem kedvéért egy félig olasz estet a branzinóval meg az édesköménnyel.

Citromos-bazsalikomos töltött tengeri sügér

Hozzávalók két személyre:

• két közepes tengeri sügér
• egy citrom
• négy gerezd fokhagyma
• egy csokor bazsalikom
• egy csokor citromfű
• Ízlés szerint só
• ízlés szerint olívaolaj

A halakat óvatosan megmossuk, majd egy papírtörlővel szárazra törlünk. Elkészítjük a tölteléket! Egy citromot hat gerezdre vágunk. A fokhagymát legyaluljuk, hogy még intenzívebb legyen az íze. A bazsalikomot és a citromfüvet pedig apróra vágjuk. Beletesszük a tölteléknek valót egy tálba. Alaposan összekeverjük, majd nyakon öntjük két evőkanálnyi olívaolajjal. A halakat alaposan besózzuk. Kivül-belül. Ne izguljatok, kábé misön impasziböl túlsózni! Majd a fűszerekkel feltöltjük egyenként a halak hasát. Belenyomkodunk fejenként még három gerezd citromot és egy fél órát hagyjuk a hűtőben állni. Addig nekiállhatunk a salinak!

Narancsos édeskömény saláta

Hozzávalók két személyre:

• egy nagyobb édeskömény
• egy nagyobb lilahagyma
• egy narancs
• egy evőkanál olívaolaj
• egy teáskanál borecet
• ízlés szerint só

A lilahagymát és az édesköményt apróra vágjuk. A narancsot megpucoljuk, majd kifilézzük. Tudom, sziszifuszi egy munka, de megéri vele pepecselni. Úgy tudtok a leggyorsabban haladni, ha egyszerűen kivágjátok narancshúst a hártyából. Legalábbis nekem ez vált be! De ha van jobb ötletetek, akkor ne tartsátok magatokban!

A narancsot is összevágjuk. Mindent összekeverünk, majd meglocsoljuk egy kis olívaolajjal. Pici só, és kész.

De most vissza a halhoz!

A grillt felmelegítitek ( vagy ha hagyományos eszközzel dolgoztok, akkor ha már parázslik), aztán ráteszitek a halat. A végén meg lehet még egy kis citrommal locsolni, de ez nem fontos! Egy pohár száraz fehér borral igazi mediterrán vacsora!